Hogy kerültünk a Premier Kultcaféból a Müpába?
Avagy miben különbözött ez az est a klasszikus multikulti Mítoszok csatáitól?
Miért pont Völsunga saga? A Müpában megrendezésre került a MűGond szervezésében a Wagner kincse – az összművészet kiteljesedése című előadássorozat, és ha már Wagner alkotásai is mélyen gyökereznek a Völsunga sagában (konkrétan az egyik fő forrása, amely alapján megalkotta a Ringet), úgy van rendjén, hogyha élőszóban, elmesélve is terítékre kerülnek ezek a történetek, amelyek elrepítenek minket a gótok földjére és a jeges Izlandra, felelevenítve a Völsung család történetét.
Bár réges-régi skandináv történeteket napokig lehetne mesélni, a Wagner előadássorozat miatt itt a Völsunga saga legfontosabb eseményeit meséltük el párokba rendeződve, összefüggő történetként. A mesélők között nem volt felkonferálás (de az elején és a végén igen, hála a nagyszerű Varga-Fogarasi Szilviának), azonban a nagyobb időugrások alatti történéseket összekötöttük röviden, hogy ne legyen a történetben folytonossági hiány a hallgatóságnak.
És hát le a kalappal a hallgatóság előtt! Teltházzal ment az este, megtöltöttük a Müpa előadótermét, a közönség pedig aktív volt, érdeklődő, és mindent kibírt. Lássuk, mi volt az a minden.
A kezdetek: hogyan tesz hőssé a kenyérsütés?
Az első két történetet Bumberák Majától és Hajós Erikától hallhattuk. Ahogy beléptünk a saga hátborzongató, mágikus világába, találkozhattunk a tökéletes ikrekkel, Sigmunddal és Signivel, és végigkövettük Signi útját és házasságát a gót királyságba. Bumberák Maja Signi hangján meséli, hogyan jutott Sigmund Gramhoz, a varázskardhoz (spoiler: Odintól), és hogyan veszítette el a testvéreit férje, Siggeir keze által.
A történetet Hajós Erika folytatta, és fény derült arra, hogyan született egy völva (vagyis jósnő) varázslatának segítségéval Sinfjötli, és hogyan tanította őt az erdőben élő Sigmund. Sinfjötliből később nagy hős lett, de ezt, valamint Sigurd születését Dala Dániel összefoglalásában hallhattuk, miközben a közönségnek választania kellett:
Ha a családjának becsülete múlna rajta, Odin kardját húznák ki a fából, vagy kenyeret sütnének, néhány sziszegő, mérges fogú összetevővel kiegészítve?
Csipkerózsika viking módra. Feltűnik egy sárkány. A kincset elátkozzák.
Néhány generációnyi időugrással a második körben megérkezünk Hreidmarrhoz és a családjához: Reginhez, Ótrhoz (akinek szenvedélye a vidra alakban való csellengés) és Fafnirhoz. Stenszky Cecília a legutóbbi bőrébe bújva mesélte, hogyan jutott a családhoz Loki révén Andavarinak, a törpének a kincse (amit ő maga átkoz meg, plusz még az a bizonyos gyűrű is innen van), és hogyan győzte le az ifjú Sigurd az évek során sárkánnyá változott Fafnirt a néhai Sigmund félbetört és összeforrasztott varázskardjával. Ezután, mint ahogy egy jó hőshoz illik, Sigurd megmentett, jobban mondva felébresztett egy nőt, Odin lánya Brynhildet, a valkűrt. Zalka Csenge mondta el ezt a történetet, valamint tőle hallottunk egy rövid betekintést a rúnák világába. A szavazáson pedig kiderült, hogy többeknek lenne szükségük a rúnák ismeretére, mint a madarak beszédének megértésére. Ki tudja, valójában melyik a hasznosabb?
Alakváltás még egyszer, avagy miért ne nyerd el a kedvesed kezét a legjobb barátodnak (akkor sem, ha éppen nem emlékszel rá)
Bár a saga közel sem ér itt véget, a keddi Mythoff Sigurd és Brynhild halálával zárult. Miután Hajós Erika segítségével a szünetben újból felvettük a fonalat, Gregus László történetéből megtudtuk, hogyan feledkezett meg Sigurd Brynhildről, és miután elvette feleségül Gudrún hercegnőt, hogyan szerezte meg egy trükkel legjobb barátja, Gunnar számára feleségül a valkyrt. Ám így, hogy a két pár, Brynhild és Gunnar, valamint Gudrún és Sigurd egy udvartartásba került, természetesen fény derült az ármánykodásokra is. Dala Dániel történetében végigkövethettük, hogy Gudrún hivalkodása hogyan ébresztette rá Brynhildet, majd Sigurdot arra, amit ők hajdanán egymás iránt éreztek, és később ennek köszönhetően hogyan torkollott tragédiába az ő életük. Tanulság az alcímben. Szívesen.
